December 8-án a baráti körrel egy kedves jóbarátra emlékeztünk. Kevesebben jöttünk össze mint szerettem volna, de a "többfordulós" Hubertus-koccintás így is feledhetetlenné tette az estét.
A Hubertus volt Öcsi kedvenc itala. Ez az oka, hogy ezzel az édes "nedűvel" tisztelegtünk emléke előtt, felidéztük a három évvel ezelőtti szomorú halálát és az ő feledhetetlen jó lelkére, egész lényére emlékeztünk.
Az Ő kis családias légkörű és hangulatú sörözőjében a
Piros-Fehér Sörözőben.
A Hubertus volt Öcsi kedvenc itala. Ez az oka, hogy ezzel az édes "nedűvel" tisztelegtünk emléke előtt, felidéztük a három évvel ezelőtti szomorú halálát és az ő feledhetetlen jó lelkére, egész lényére emlékeztünk.
Az Ő kis családias légkörű és hangulatú sörözőjében a
Piros-Fehér Sörözőben.
„… Ez a gyertya most érted égjen,
Ki fent laksz már a magas égben.
Ki vigyázol ránk onnan fentről,
S lelkünkhöz szólsz a végtelenből.
Ez a gyertya most érted égjen.."
A képet innen vettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése